A fényképeimről:
A galériákban és a linkek által megtekinthető fényképek a saját munkáim, melyek a középiskolai tanulmányaim alatt, vagy azóta készült munkákat foglalják magukba. A képeimet általában a Nikon fényképezőgépemmel készítem, majd több programban is dolgozok rajtuk (Microsoft Office Picture Manager, Paint, Photoshop, stb.). Ezek a képek órai feladatra, tematikusan készültek, vagy saját magam számára, kivételes esetekben versenyre (pályázatra). Kedvelt témáim az erdő és a fák (lehetőleg reggel, vagy szűrt fényben, például ködös időben), város képek, épületek és azok különböző építészeti részletei, növények és állatok, portrék, a kollázs és az esztétika képek. Szeretem, ha képeim valamilyen hangulatot tükröznek, például sejtelmes, napsütéses, komor vagy épp monumentalitás. Szeretem, ha képeim: erősen kontrasztosak, élénk színűek, inkább sötétek, vagy ha lágyan kontrasztosak, pasztelles színvilágúak és világosak. A kiállításaimon rendszerint a fényképeimből is készítek pár pannót.
Természetképeim:
A legtöbb természetképem a Bolyais éveimben a Népkertben készültek, ugyanis itt található a rajzosok épülete/műhelye. Odahaza, a falumban is szoktam készíteni tájképeket, de leginkább a budai és a piliscsabai erdősség fogott meg.
Épületképeim:
Az épületképeknél szeretem az olyan épületeket fényképezni, amelyeknek van művészi értékük és van saját történetük. Itt, Budapesten sok ilyen képalanyt lehet találni, akár a római fürdők romjaira gondolunk, akár a hidakra, és más 19. századi épületekre, építményekre. Budapest mellett van pár szép képem Bécsről is. E mellett a városi fényképezésnek megvan a modern építészeti bája is.
Állat és ember téma:
Mindkét képalany típusnak meg van a maga előnye, és karaktere. Az állatoknál a háziállatok kezesebb múzsáknak bizonyulnak, mint vadvilági társaik, de a vadállatokról készült képeket is szívesen elkészíteném, ha az nem járna teljes életmódváltással. Az emberi portréknál is inkább az ismerőseire hagyatkozhat az ember, egyrészt ők azok, akik hajlandóak pár kép erejéig kilépni a saját elfoglaltságukból, másrészt az ő mimikájukat jobban ismeri már az adott fényképész.